Salerno-ból 48 perc vonatozás után megérkeztünk Nápolyba a Napoli Centrale-ra (11€/fő/oda-vissza út). Amint kiértünk a pályaudvar központi részébe a csajok azonnal szétszéledtek volna, de felhívtuk a figyelmüket, hogy itt azért nem biztos, hogy nagyon el kellene távolodniuk tőlünk, hiszen mégiscsak Nápolyban vagyunk nem Siófokon :). Amint kiértünk a Garibaldi térre, meg is pillantottuk az első érdekességet, a kukáslányt, igen ez felettébb érdekes volt, mert egy 20-25 év körüli, szőke, feltűnően csinos és igényes leányzó volt és akár azt is híhettük volna, hogy ez csak egy jelmez egy modell hölgy repertoárjában. Nem, nem az volt ez a valóság és ez még inkább realizálódott, amikor később egy hasonló kategóriájú szintén kukáslányt láttunk csak ezúttal fekete hajjal. Sokat nem fogok írni Nápolyról, mert nem tudok. Történt ugyanis, hogy amint elindultunk a felfedező utunkra, az első utcában szembe jött a sokk, mégpedig a szemét és a büdös. Nyomasztóan sok a szemét, kosz és az igénytelen bazáros, büdös van és még sorolhatnám. Én tudtam, mert mesélték, hogy nagyon koszos város Nápoly, de erre én sem számítottam, nyomasztó érzés volt benne lenni. Vélhetően, vannak szebb részek is és az igazi nápolyi hangulat, az utcák jellegzetessége elterelte volna a figyelmemet a fent leírtakról, de a csajok annyira stresszesek voltak, érezhető volt, hogy nem komfortos nekik az itt lét és feszültek. Miután így értelmetlen volt a további városnézés, mert annyit nem ér, hogy a lányok rosszul érezzék magukat, pár utcát besétáltunk még és egy igazi nápolyi piacra is betévedtünk, majd eldöntöttük, hogy akkor ebédelünk egyet és irány vissza Salerno.